A múlt heti első rész után (amelyet ezen a linken olvashattok) a tél első FuraTermék-posztjában itt a Dubajjal foglalkozó írásunk második epizódja, amelyben folytatjuk a város érdekességeinek felfedezését.
Két dubaji őslakos a sivatagban.
Jó olvasást!
Kinek nagyobb a...felhőkarcolója!
Dubajnak az előző héten bemutatott beruházások után is volt még bőven elkölteni való dollárja dirhamja. 2004 januárjában a városban nagyszabású építkezés kezdődött: a világ legmagasabb felhőkarcolójának megépítése volt a cél...
A Föld jelenleg legmagasabb ember alkotta építménye, a Burdzs Kalifa (nevét a projektet pénzügyileg kisegítő abu-dzabi emírről, a föderáció elnökéről kapta).
...amit 2010-re el is értek: a Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) 828 méteres (!) magasságával azóta is tartja első helyét a Kinek nagyobb a felhőkarcolója? című versenyben (jelenleg konkrétan ez a legmagasabb ember alkotta építmény a Földön, bár trónkövetelők akadnak szép számmal...).
Persze itt sem minden fenékig tejfel: az eredetileg Burdzs Dubajnak "keresztelt" tornyot a 2010-es megnyitón nevezték át Burdzs Kalifára, tisztelegve a föderáció fővárosát, Abu-Dzabit irányító emír, Kalifa sejk előtt (aki egyben az államszövetség elnöke is), hiszen a szomszédos emírség segítette ki anyagilag a projektet az akkoriban éppen eladósodottsággal és pénzügyi problémákkal küzdő Dubajban.
Páratlan panoráma nyolcszáz méteres magasságból. Magát a felhőkarcolót tiszta időben közel száz kilométeres távolságból is látni lehet.
Probléma azért a világ legmagasabb épületével is akad: a torony nem csatlakozik a város szennyvíz-hálózatára (mivel az nem tudná kiszolgálni - állítólag a többi nagyobb épület is hasonló gondokkal küzd; annak idején nem több millió emberre és ilyen hatalmas épületekre tervezték a rendszert), ezért napi rendszerességgel kamionok (szippantós kocsik) szállítják el a szennyvizet.
Azok a bizonyos szippantós teherautók, amelyek nélkül nehéz lenne fenntartani a dubaji köztisztaságot. Több száz ilyen jármű biztosítja a szennyvíz elszállítását a dubaji épületektől - kiszolgálásukat természetesen nem helyiek, hanem külföldi (elsősorban dél-ázsiai) vendégmunkások biztosítják.
Mivel közel egy kilométer magasságú, a Burdzs Kalifa legfelső emeletein az utcaszintnél tovább lehet látni a napot. Ennek jelentősége akkor növekszik meg, amikor beköszönt a muzulmánok szent ünnepe, a Ramadán - amikor napkeltétől napnyugtáig csak különleges esetben lehet enni-inni (egy hónapon keresztül). Tehát annak jó pár perccel tovább kell kibírnia evés nélkül, aki a felhőkarcoló tetején lakik (vagy a Ramadán idejére átköltözik egy alacsonyabb és kevésbé színpompás épületbe, mondjuk a Burdzs al-Arabba...).
Vásárolni is lehet ám!
Ennyi ötletelés és megvalósítás után a dubajiaknak még arra is volt kapacitása, hogy megépíttessék (a helyi építmények többségét nyugati cégekkel terveztetik és építtetik, a kivitelezők pedig elsősorban dél-ázsiai - indiai, pakisztáni, bangladesi - vendégmunkásokat alkalmaznak) a világ legnagyobb alapterületű (több, mint egymillió négyzetméter!) bevásárlóközpontját, a Dubaj Mall-t (Dubaj Pláza).
Pláza dubaji módra. Első ránézésre nem sokban különbözik az ezerszámra épült hasonszőrű bevásárlóközpontoktól...
Az ezernyi különféle üzlet mellé (alkoholt - elvileg - itt sem lehet kapni) a plázában még jutott hely egy "pici" akváriumnak (és állatkertnek) is, amelybe természetesen víz alatti alagút is dukál az érdeklődő közönség nagyobb megelégedésére...
...a látszat azonban néha (gyakran) csal. A Dubaj Plázában akad akvárium és vízalatti állatkert is.
Ezerkétszáz üzlet, évente több, mint 90 millió látogató...mondjuk az alábbi fotón látható Esőerdő kávézót mi is szívesen felkeresnénk, hogy átérezzük a dzsungelhangulatot a sivatagban.
Esőerdő a sivatagban? Dubajban ebben sincsen semmi meglepő.
Pénzért aranyat
Azt már eddig is tapasztalhattuk, hogy a dubajiak - különcök. Ez az életérzés megnyilvánul abban, hogy a városban helyezték üzembe a világ egyik első olyan bankautomatáját (ATM), amely nem készpénzt, hanem aranyrudat ad ki a kedves ügyfélnek.
Ez az automata csak arra vár, hogy bearanyozza az ügyfelek napját.
Az esetleg felbukkanó külföldiekre gondolva az ATM menüje az arab mellett angolul, németül, olaszul és spanyolul is elérhető (vagy éppen a kevés helyire gondolva raktak bele arab nyelvű menüt?). A 24 karátos aranyrudak mellett akár arany érméket is választhatunk, hogy aztán otthon dicsekedhessünk legújabb szerzeményünkkel.
Egy gombnyomás, és kézhez kapjuk az aranyrudunkat.
Azt azért hozzátesszük, hogy ez az ötlet kivételesen nem Dubajban, hanem a szomszédban, Abu-Dzabiban fogant meg először valamelyik zseni fejében; azóta pedig van már ilyen automata az Egyesült Államokban, de Kínában is.
A rend védelmében
Autók és rendőrhölgyek
A város(állam) vezetői természetesen nem felejtkeztek meg a rendvédelmi erők fejlesztéséről sem. Bizonyára nagyon megugrott a gyorshajtások száma, mert igazi luxus-versenyautókat is kaptak a rend dubaji őrei.
Itt egy Ferrari...
...ott egy Lamborghini a dubaji rend védelmében.
A beszerzett rendőrautó-különlegességeket elsősorban bemutató jelleggel, a turisták által is gyakran látogatott városrészekben használják, de biztosak vagyunk benne, hogy nagy hasznukat veszik az esetleg magukról megfeledkező, sportkocsikkal száguldozó milliomosok elleni fellépés során is.
A dubaji rendőrhölgyek nem csak pózolnak az autó-különlegességek előtt: vezetik is őket, ha a helyzet úgy kívánja.
Dubajban azért - szerencsére - nem bánnak úgy a szebbik nem képviselőivel, mint a szomszédos Szaúd-Arábiában (ahol talán jövőre engedélyezik nekik, hogy önállóan autót vezessenek). Mint a fenti képen látható, a fegyveres testületeknél is képviseltetik magukat.
Az alábbi videóban a dubaji rendőrség különleges autói kerülnek bemutatásra:
Hozzátesszük még, hogy minden csillogás-villogás ellenére Dubaj és az Emirátusok is abszolút monarchia (értsd: de facto diktatúra), ahol csak 2006-ban tartották meg az első választásokat (bár azon a nők is részt vehettek, szabadnak túlzás lenne a voksolást nevezni). Ezen a föderációs törvényhozás tagjainak feléről dönthettek a helyi polgárok; ennek ellenére a hatalom továbbra is a sejkek kezében összpontosul (övék az utolsó szó).
A környezettudatos bűnüldözés jegyében a dubaji rendőröket elektromos motorkerékpárokkal is felszerelték.
Terminátor a sejk szolgálatában
Ha már a rendőrségnél tartunk - a dubaji rendvédelmi szerveknél 2017 óta már nem csak emberek és állatok, hanem robotok is szolgálatot teljesítenek.
2017 tavaszán felavatták a dubaji rendőrség első robot-tagját.
Persze nem a híres-hírhedt film(ek) igazságosztó robot-rendőrére vagy éppen a Terminátorra kell gondolni: egyenlőre bűntényeket lehet "nála" bejelenteni, kérdéseket lehet feltenni "neki", vagy éppen büntetéseket befizetni az utcán szolgálatot teljesítő, spanyol fejlesztésű robotrendőrnél.
A tisztelgéssel nem lesz probléma...
A dubajiak itt sem aprózzák el a tervezést: elképzeléseik szerint 2030-ra a helyi rendőrállomány huszonöt százalékát már robotzsaruk fogják alkotni.
Zárszó
Dubaj ma már vitathatatlanul világváros; fontos kereskedelmi és közlekedési központ (Európa és Kelet-Ázsia, valamint Ausztrália között átszállási pont - nem véletlen, hogy itt van a világ egyik legforgalmasabb légi kikötője). Kiváló példa az olyan helyzetekre, amikor az emberre hirtelen hatalmas mennyiségű pénz ömlik, de annyi, hogy azt már észszerűen nem is lehet elkölteni.
A Dubaji Nemzetközi Repülőtér egyik terminálépülete belülről.
Azt nem tudjuk, hogy az olaj utáni időkben (amelyek néhány évtizeden belül beköszöntenek) ezek a "befektetések" elegendőek lesznek-e Dubajnak a pénzügyi túléléshez, de az biztos, hogy hatalmas látványosságokat alkottak meg, amit a szerkesztőség - a kiváló poszt-ötletért - ezúton is köszön a Maktúm-családnak.
Mint ahogy az a képen is látható, sajnos a sok pénz nem mindig párosul a sok ésszel...
Az alábbi galériában - búcsúzóul - összeszedtünk még néhány felvételt a várossal kapcsolatban:
Azt pedig ne feledjük az Emírségekben jártunkkor, hogy a 21. század ellenére Dubaj továbbra is egy muszlim hagyományokon nyugvó állam, így pár dolgot másként csinálnak, mint mi - tehát csak óvatosan a szabadtéri alkoholfogyasztással, a párunkkal való nyilvános csókolózással és a nagyon lenge öltözékben való megjelenéssel, mert ezen tevékenységek véghezvitelekor a nem megfelelő helyszín és időpont megválasztása nem csak az országból történő kiebrudalással fenyeget, hanem akár több hónapos vagy éves börtönbüntetéssel is!
A tengerpartokon, strandokon azért megengedőbbek (pontosabban: elnézőbbek) a városi hatóságok - már ami az öltözködést illeti...
