Milyen megnyugtató, amikor telefonunkhoz csatlakoztatjuk a fülhallgatót, és már mehet is a kedvenc számunk, esetleg meghallgathatjuk a legújabb toplistás dalt a rádióból, vagy szörnyülködhetünk a híreken.
Egészen addig, amíg az utcán járva figyelmetlenségünkben az úttesten át bele nem megyünk egy éppen a megengedett sebesség duplájával közlekedő kék-fehér kockás emblémával ellátott fekete autóba, vagy egy traktorba, esetleg fel nem botlunk egy gödröcskének becézett tankelhárító árokban - járjunk tehát nyitott szemmel és vigyázzunk magunkra (és egymásra)!
A tegnap emberének is fontos volt, hogy naprakész információkkal bírjon a világ dolgait illetően, s bizony szívesen hallgatta meg a legújabb slágereket a rádióban.
Volt azonban egy kis probléma: nem állt rendelkezésére olyan mobil készülék, amit akármikor magával vihetett és akárhol meghallgathatta volna.
Pontosabban: élelmes feltalálók - akik bizonyára rengeteg szabadidővel rendelkeztek - felbukkanásáig nem állt rendelkezésére...
A rádiós kalap
Persze katonai területen viszonylag széles körben elterjedt volt a hordozható rádió alkalmazása - fontos is volt ez, amikor a gyorsan előrenyomuló csapatoknak kellett közvetlen légi támogatást kérni, vagy éppen alig néhány méterrel a saját állások elé kellett a tüzérség tüzét irányítani (kedvelt célpontjai is voltak a híradós katonák az ellenséges lövészeknek) - viszont a hétköznapi, civil életben még a bohókás 1930-as, 40-es években is hülyén nézett volna ki valaki egy komplett rádióval a hátán...
Szóval kellett egy megoldás, ami kevésbé feltűnő, de mégis biztosítja a kedves vásárlónak, hogy meghallgathassa akár az utcán, vagy utazás közben kedvenc rádióadóját.
Tegyünk hát rádiókészüléket a kalapokba! - gondolta valaki, és meg is valósította az Egyesült Államokban.
Ugye, milyen jól áll a hölgyön ez a kalap-rádió? És egy lépéssel a többiek előtt jár, hiszen hamarabb hallja meg, ha hirtelen földönkívüliek támadják meg a várost, vagy jönnek a szovjet bombázók, így szükség esetén gyorsan fedezékbe tud bújni.
A fenti magazin 1949 júniusi címlapja alapján a rádiós kalap egészen sokáig (az 1930-as évek elejétől) megőrizte népszerűségét - és nem is hibáztathatjuk a korabeli embereket, hiszen ami nekünk manapság természetes, nekik sokszor még science fiction volt, így örültek, ha valami megvalósult álmaikból.
Arról sajnos nem áll a szerkesztőség rendelkezésére információ, hogy esős időben mennyire őrizte meg használhatóságát a készülék, illetve az akkumulátor meddig bírta szuflával a szórakoztatást.
S alig néhány évtized elteltével (az 1970-es évektől), a walkman megjelenésével és elterjedésével ismét divatba jött a mozgás közbeni zene- és rádióhallgatás, csak egy picit kifinomultabb formában, igazodva a kor igényeihez.
Avagy: a történelem ismétli önmagát...
Amennyiben a blog tartalma felkeltette kíváncsiságodat, kövess minket Facebookon, ahol további érdekességek várnak rád.
