Mai posztunk főhősei a kutyák. Meg a malacok. Meg a perselyek.

Ezen termék-csoda feltalálója bizonyára nagyon unalmasnak tartotta az egyszerű malacperselyt (lehet, hogy a sertésekkel is problémája volt, mert egyszerre két újítást is véghezvitt).

A hétköznapi érmetartó legfeljebb csak akkor ad ki hangot, ha a beledobott fémpénzek csörömpölnek, amíg fel nem veszik bent nyugalmi helyzetüket. Az éhes kutya-persely viszont akkor kezd életre kelni, amikor megkapja az élelmét (azaz a pénzt)!

Rögtön beindul a gépezet, s a kutyusunk egyből elkezd "enni" a tálkájából, mi több, vidám izgésbe-mozgásba lendül!

Egyszerűen imádni valóak, nem?

És újabb köszönet jár Miss Weavernek (aki annyit segített már nekünk, hogy büszkén jelenthetjük: a szerkesztőség tagjává vált) a posztötletért!