Véget értek az ünnepek, így a FuraTermék Blog szerkesztősége is igyekszik visszatérni a hétköznapok kerékvágásába.
Manapság, amikor egy személyi igazolvány és némi költőpénz társaságában gyakorlatilag minden akadály nélkül bejárhatjuk öreg kontinensünket (pontosabban a schengeni övezethez tartozó országokat), nem sok jelentőséget tulajdonítunk a határoknak. Hiszen nem teljesen mindegy, hogy pontosan hol húzódik a határ, ha - jobb esetben - nem emelkedik rajta kerítés, és nem kell attól tartani, hogy marcona rendőrök (határőrök, katonák) állják utunkat? Nos, Nyugat-Európában van egy város, ahol a válasz erre a kérdésre egyértelmű és határozott NEM!
A második világháború után létrejött belga-holland-luxemburgi együttműködés, a Benelux államok közös lobogója.
Nézzünk szét tehát Belgium és Hollandia határán, Baarle-Hertog és (vagy?) Baarle-Nassau városában.
Mielőtt elkezdenénk mai barangolós történetünk felvázolását, két fogalmat meg kell magyaráznunk: ez az enklávé és az exklávé. Az enklávé olyan terület, amelyet teljes egészében egy másik terület vesz körbe (ilyen például a független államként létező Vatikánváros az olasz főváros, Róma központjában, vagy éppen a festői szépségű Lesothó, amely a Dél-afrikai Köztársaság enklávéja), az exklávé pedig egy adott területnek olyan része, amelynek a többi részével nincsen szárazföldi kapcsolata (így tehát a kalinyingrádi terület Oroszország exklávéja, de például Alaszka is exklávé az Egyesült Államoknak).
A határvidéken
Most, hogy ezt tisztáztuk, ugorjunk is Baarle-Hertogba, ebbe a csodaszép belga (flamand) kisvárosba, amely Belgium enklávéja exklávéja a szomszédos Hollandiában: konkrétan Baarle-Nassau - szintén csodaszép - kisváros enklávéja.
A fenti képen látható Baarle-Hertog és Baarle-Nassau helyzete. A belga településrész sárgával van jelölve a térképen. Csak hogy még egyszerűbb és átláthatóbb legyen a helyzet, a belga exklávén belül vannak holland enklávék (ezek többnyire magányos épületek vagy épülettömbök).
Ahogy a fenti térképen látható, Baarle-Hertog alaposan elaprózza a szomszédos holland területeket; érdekesség, hogy a belga exklávén belül vannak holland enklávék is (ezek többnyire egy-két épületet, háztömböt takarnak), de a belga településrész sem képez egységes egészet, hanem több, egymástól elkülönülő egységből áll.
Baarle-Hertog címere...
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a modern Európában hogyan alakulhatott ki ilyen abszurd helyzet? A válasz pedig az, hogy nem mostanában jött létre ez a gyakran átláthatatlan állapot...hanem 1198-ban, amikor két helyi földesúr (Breda földesura és Brabant hercege) lebonyolított egy tranzakciót: utóbbi átadta Baarle falut az előbbinek (ezt a 15. századtól Baarle-Nassau néven ismerik), azonban megtartott néhány földdarabot (akkor még ezek szántóföldek voltak), amelyek aztán a mai belga településrész (Baarle-Hertog) alapját képezték.
...amely színvilágában nem különbözik a holland városrész, Baarle-Nassau címerétől.
Hosszú évszázadokon keresztül a két tulajdonos nem okozott problémát a helyieknek, hiszen egy nagyobb egész (Németalföld) részét képezte a település (még a holland tartományok függetlenedése után, a 16. századtól sem keletkezett belőle konfliktus). 1830-ban azonban Belgium függetlenné vált Hollandiától: ekkor meg kellett határozni, hogy a már sűrűn beépített területen hol húzódik a határ, s a lakosok melyik ország állampolgárai lesznek (ezt legtöbbször az alapján döntötték el, hogy a delikvens lakásának ajtaja melyik országra nézett - persze ezen is felül lehetett kerekedni egy-egy jól véghezvitt ajtó-befalazással és/vagy falmegnyitással...).
Gyakorlatilag egy településről van szó - ezért jár a közös helységnévtábla.
Az első világháború idején Baarle-Hertog Belgium nagyobb részével ellentétben nem került német megszállás alá, mert a németek el akarták kerülni a semleges Hollandia háborúba való belépését (a második világégésnél már nem volt ilyen probléma - megszállták mindkét országot).
Viszont ha a határvonalak bonyolultságának versenyét nézzük, egyáltalán nem a belga-holland páros viszi a prímet: India és Banglades - még a gyarmati időkből megörökölt - határa olyannyira teletűzdelt enklávékkal, hogy még a 2015-ös határreform után is csak alig-alig átlátható.
Határkő, hol keresselek?
A városban - a helyzetet megkönnyítendő - az útburkolaton fehér keresztekkel jelölik az államhatárt, amely a lehető legszürreálisabb helyeken képes felbukkanni, hogy aztán ismét eltűnjön (erről majd később). Habár a város gyakorlatilag egyetlen egységet képez, az állami hivatalok (polgármesteri hivatal, rendőrség, tűzoltóság, satöbbi) mind a belga, mind a holland városrészben megtalálhatóak (a két rendőrség stílusosan egyazon épületben). A városrészek közötti kommunikáció sem jelent akadályt, hiszen mindkét városrészben ugyanazt a nyelvet (holland - Belgiumban ezt flamandnak nevezik) beszélik.
A holland városrész polgármesteri hivatala.
Hogy ne legyen teljes a fejetlenség, a közmű-szolgáltatásokat a belgák és a hollandok megosztották egymást között (előbbiek az elektromos áramért és a telefonszolgáltatásért, utóbbiak pedig az ivóvízért és a földgázért felelnek).
Határ határ hátán
Mint írtuk volt, könnyen előfordulhat Baarléban, hogy a határ eltűnik egy falban - a túloldalon pedig egy bejárati ajtónál jelenik meg. Nézzük meg, hogy is néz ki ez a mindennapokban!
Azt nem tudjuk, hogy ebben az üzletben a belga, vagy a holland akciós árak érvényesülnek-e, de hogy az ár euróban kerül feltüntetésre, biztos (amíg a belga frank és a holland gulden volt a fizetőeszköz, ez is fejfájást okozhatott)...
Ha esetleg a holland oldalon bezárna az étterem, átvisszük a székünket Belgiumba, hogy élvezhessük még egy kicsit az estét. Aki esetleg elfelejtené, hogy melyik országban van, a kezdőbetűket is feltüntetik a határkeresztek mellett. A "B" Belgiumot (België), míg az "NL" Hollandiát (Nederland) jelöli.
Ennek a lakásnak a tulajdonosa nap, mint nap átlép egy bizonyos határt...
A határ, ami egykor elválasztotta az embereket, ma már összeköti őket - például a szerelmes párokat a fenti padon.
Ugyanaz a cég - vagy mégsem? A holland és a belga anyacég is képviselteti magát egyazon épületben.
A határnál helyenként nem csak az országnevet jelölő kezdőbetűkkel, hanem a városrészek címerével is jelölik a felségterületet.
Az egyik gyerkőc Hollandiában, a másik Belgiumban...
Bízunk benne, hogy nem jönnek el azok az idők, amikor ismét jelentősége lesz a határoknak Európában - ha esetleg mégis, Baarle-Hertog és Baarle-Nassau lakói (a hatóságokról nem is beszélve) nem lesznek egyszerű helyzetben.
Terézágyú 2018.01.09. 11:47:21
ételizésítő 2018.01.09. 13:47:49
Nem lenne hülyeség megtanulni magyarul. Ez ugyanis így NEM értelmes.
ételizésítő 2018.01.09. 13:50:27
Wacunao 2018.01.09. 14:01:40
pangea.blog.hu/2014/05/14/a_vilag_legbonyolultabb_hatara
ételizésítő 2018.01.09. 15:23:50
Magyarul a szerző smittpalizta az irományt? :-)
Szép!
FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.01.09. 17:37:35
ételizésítő 2018.01.09. 20:46:09
Én hallottam már a "közzététel előtti átolvasás" kifejezést is. Ha gondolod, elmagyarázom a jelentését.
De az exklávé meghatározása sem igazán jó.
FuraTermék · www.furatermek.blog.hu 2018.01.10. 10:18:20
Az exklávéba meg úgy látszik, visszavonhatatlanul beletört a bicskánk.