Vannak embertársaink, akik hatalmas örömüket lelik benne, ha a másiknak valamilyen félelmét, rettegését kihasználva alaposan megijeszthetik áldozatukat.

Minden bizonnyal nekik találták ki mai posztunk főszereplőjét, a távirányítású, elemmel működő fekete özvegyet.

A pókok nem tartoznak az emberek kedvencei közé (a szerkesztőség tagjainak mondjuk nincsen velük különösebb problémája), a fekete özvegy (latrodectus) meg pláne nem (a fajta nőstényeinek jellemző szokása, hogy párzás közben vagy közvetlenül azt követően megölik és egyszerűen megeszik a hímet).

Sokak szerint a legjobb megoldás félelmeink legyőzésére, ha szembenézünk vele. Ezen remek játék (vagy tetszés szerint ijesztő szörnyeteg) megalkotója valószínűleg szeretett volna hozzájárulni a pókoktól való félelemben (anakrofóbia) küzdő emberek gyógyulásához (vagy csak hatalmas pénzeket akart kaszálni az eladásokból - ki ki döntse el maga, hogy melyik a hihetőbb).

A pók hasán keresztül behelyezzük a működéshez szükséges elemeket, és már mehet is a móka - anyu, apu, vagy a szomszéd halálra rémítése; elég a távirányítóval a megfelelő irányba vezetni új házi kedvencünket, és kezdődhet a rémüldözés (illetve a megijesztett fél részéről a rém üldözése).

Világító kék szemei még azokban is hatalmas félelmet generálnak, akik egyébként semleges szemmel tekintenek a nyolclábúak világára (főleg, ha teljesen sötétben bukkan fel valamelyik jóakarónk által ez a kis aranyos, világító kék szemű teremtmény).