Miután a címben sikeresen ellőttük a poént, nem is szeretnénk túlságosan sokáig ragozni a szót, nézzük is meg, hogy hogyan néz ki ez a csodálatosan furcsa és az emberiség fele számára rendkívül hasznos termék!
A fenti kép (még csak) illusztráció!
Szóval adva van az emberiség azon fele (pontosabban: nagyjából fele), amely a címben is szereplő szaporítószerv büszke tulajdonosának mondhatja magát. Valószínűleg már évezredek óta velünk élő igény, hogy ezen testtájékunkat is kényelmes helyzetben tudva tudjunk helyet változtatni (magyarán elsétálni valamely közösségi helyre, ahol azért a nadrág viselése ha nem is kötelező, de mégis sokak elvárása).
És itt most nem a kotekára, egyes pápua törzsek férfi tagjai által hordott hagyományos péniszvédőre gondolunk.
.
Szóval modern divattervezők modern gondolatokat követve megálmodták, majd olcsó bangladesi ruhagyárakban fillérekért legyártatták minőségi módon előállították a péniszzsebes nadrágot, amely nélkülözi a gyilkos természetű cipzárt, mindenki legnagyobb örömére.
Egyszerű dizájn, kényelmes viselet, mi más kellhet még a férfiembernek (arról nem is beszélve, hogy a viselője soha többet nem fog figyelmeztetést kapni, hogy nincs felhúzva a slicce)?
Egy nap diktálás közben a titkárnő észrevette, hogy a főnöke nadrágjának cipzárja lecsúszott. Mikor kiment a szobából, még visszaszólt:
- Főnök úr, nyitva a barakkajtó!
A főnök először nem vette a lapot, de később rájött, hogy a cipzárjáról volt szó. Úgy gondolta, viccesre veszi a figurát, és behívta a titkárnőt az irodájába.
- Kisasszony! Amikor reggel észrevette, hogy nyitva a barakkajtó, látta a kommandóst is?
- Sajnos nem, uram - válaszolja a titkárnő. Én csak egy szegény hadirokkantat láttam, ahogy két homokzsákon üldögélt.
Mint ahogy a fenti képen is látható, semmivel sem mutat többet, mint egy hagyományos nadrág (bízunk benne, hogy a képen szereplő modell nem hölgy).
És ahogyan az ősi piréz közmondás tartja: ha nincs cipzár, nincsen súlyos baleset, és nincsenek kellemetlen pillanatok a baleseti sebészeten.
A poszt megszületésében elévülhetetlen érdemeket szerzett egy kedves - de névtelenségét kérő - olvasónk, aki a fent látható fotó egy verzióját mutatta meg szerkesztőségünknek. Ha ez nincs, soha nem kezdtünk volna el keresgélni, s nem bukkantunk volna rá a mai furcsa termékünkre.