Mai írásunkban ellátogatunk a parkolás sokszor problémáktól egyáltalán nem mentes (ámde káromkodásokkal gyakrabban teletűzdelt) világába, hogy megismerkedjünk egy nem ma, de még csak nem is tegnap kitalált, ennek ellenére világhódító útjára csak mostanában elinduló furcsa szolgáltatással, a függőleges parkolással.

Milyen bosszantó, amikor a pláza parkolójában sietnénk, hogy le ne késsük a filmünket, de sajnos (szombat délután lévén) teltház van, és nincsen sehol egy szabad hely - az utolsót meg éppen az orrunk előtt halásszák el, pofátlanul betolatva a kiszemelt állásba.

Szóval azzal már a 20. század első felében is tisztában voltak, hogy nem feltétlenül éri meg mindig iszonyatosan drága pénzen hatalmas, több emeletes parkolóház-monstrumokat emelni - pláne amikor egy olyan nagyvárosról van szó, ahol a legkisebb telek ára is a csillagos eget verdesi. Ezért ötletes emberek megalkották a függőleges parkolási rendszert, amely tulajdonképpen nem más, mint egy méretes páternoszter-teherlift.

Ahogy a fenti képen is látható, már 1938-ban (!) Chicagóban is használtak ilyen furcsa parkológépet, hogy a közeli üzletben bevásárolni kívánó háziasszonyok és háziurak olcsón letehessék járgányukat.

A függőleges parkolás hatalmas előnye - mármint az üzemeltetőnek - hogy nem kell drága parkolóházat építeni, mégis egy aprócska területen is sokszoros mennyiségű autó tulajdonosát lehet lehúzni helyezhető el.

Persze ennél a parkolási módszernél egy picivel bonyolultabb visszaszaladni a kocsiban hagyott pénzért, vagy nagybevásárlás után bepakolni a húsz karton ásványvizet, de például kórházaknál vagy olyan közintézményeknél, ahol nagy a forgalom, egész tűrhető megoldás lehet (a fenti képen egy salvadori kórház függőleges parkolója látható).

A poszt ötletéért köszönet illeti kedves olvasónkat, Anonymát. Köszönjük!