Mai posztunk picit formabontó, ugyanis nem csak egy termék, hanem egy országspecifikus szokás (vagy tévhit, döntse el ki-ki maga) kerül bemutatásra.

Irány Dél-Korea!

Dél-Korea (vagy hivatalos nevén a Koreai Köztársaság) a technika egyik fellegvára: folyamatosan fejlődő ipari nemzet, ahol már akkor országos internet-lefedettség volt biztosítva, amikor máshol még a kifejezést is alig ismerték; és ez az ország a mára igazi óriásokká növő családi vállalkozások, a csebolok otthona - amiknek autó- és számítógép-, valamint telefoncsodákat is köszönhetünk.

Milyen megnyugtató, amikor telefonunkhoz csatlakoztatjuk a fülhallgatót, és már mehet is a kedvenc számunk, esetleg meghallgathatjuk a legújabb toplistás dalt a rádióból, vagy szörnyülködhetünk a híreken.

A tegnap emberének is fontos volt, hogy naprakész információkkal bírjon a világ dolgait illetően, s bizony szívesen hallgatta meg a legújabb slágereket a rádióban.

Ezen blog oldalain is megemlítésre került már, hogy az emberi találékonyság határtalan.

Kevés idegesítőbb dolog van annál, mint amikor a szupermarketben extra alacsony áron megvásárolt görögdinnyénket szeretnénk úgy elhelyezni az autó csomagtartójában, hogy menet közben lehetőleg ne guruljon el, összezúzva az egyéb megvásárolt termékeket.

Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk - hallgatva az egyre nehezedő nyomásra és az idők szavára - csatlakozott a legnagyobb nemzetközi közösségi oldalhoz:

FuraTermék a Facebookon

Ebben a tikkasztó hőségben bizony jól esik egy kis frissítő, legyen az akár ásványvíz (lehet szánsavas is!), kóla, vagy rostos üdítő, esetleg mai posztunk közvetett főhőse, a sör.

A sörhöz sokféleképpen hozzá lehet jutni: elugrunk a legközelebbi szellemi műhelybe (vö.: tudóstársaságok a kocsmákban) és rendelünk egyet (kettőt, hármat, négyet...), esetleg valamelyik üzletben megvásároljuk a sokféle kiszerelés valamelyikét, vagy főzünk magunk. 

Kanadáról sokunknak - teljesen jogosan - a következők jutnak eszünkbe (a sorrend természetesen tetszőleges): juharszirup, juharleveles zászló, pingvinek jegesmedvék, újfundlandi kutya, Sziklás-hegység. És hideg. Jég. Hó. Rengeteg hó.

Milyen idegesítő, amikor az ember szeretné egy kés segítségével egyenletes felületen felvinni a kenyérre (zsemlére, egyéb pékárura) a kedvelt vajat, margarint - viszont ha rossz formában van, akár az egész kézfeje vajasan kerülhet ki a heroikus küzdelemből.

Elkészült a finom szendvics, munkában nem fogok éhen halni! - ismeretlen munkásember gondolata

Mindannyiunkat felvillanyoz, ha sikerül saját kezűleg elkészíteni tízórainkat, uzsonnánkat, vagy ha Anya, Mama teszi meg nekünk ugyanezt. Hiszen nincs is finomabb a házilag készített "gyors"ételnél, nem?

Ma induló sorozatunkban visszatekintünk a múltba - mert lássuk be, nem napjaink "találmánya" a teljesen felesleges, használhatatlan, sőt, olykor életveszélyes termékek megalkotása, árusítása és használata. Elődeink (és elődeink elődei) is szép számmal alkottak meg első ránézésre szenzációsnak tűnő, ugyanakkor a mindennapi életben gyakorlatilag semmirekellő termékeket, hogy aztán kortársaik rendelkezésre álló vagyonát csökkentsék ezek eladása által.

Embert küldtünk a Holdra. Csupán pár másodperc, két kattintás, és élőben beszélgethetünk a világ túlsó felén élő emberekkel. A jövő itt bontakozik ki a szemünk előtt.