Mai barangolós posztunkban a gyilkos ventilátorokat és a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet felfedezését követően ismét visszatérünk a Koreai-félszigetre - ezúttal azonban az északi térfélen fekvő államba utazunk, hogy megismerkedhessünk a világon talán legtöbb embert megmozgató rendezvénnyel, az Arirang-tömegjátékokkal.
Adva van a világ egyik (ha nem a) legelzártabb országának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak (조선민주주의인민공화국 - Csoszon Mindzsudzsui Inmin Konghvaguk), vagyis Észak-Koreának a fővárosa, Phenjan (vagy Phjongjang), amelyen belül adva van egy folyami sziget, a Rungrado. Ezen pedig megtalálható egy magnóliaszirmot idéző stadion, a százötvenezer (!) ember befogadására alkalmas Május Elseje-stadion (a világ legnagyobb ilyen létesítménye).
Az észak-koreai főváros, Phenjan egyik folyami szigetén fekvő Május Elseje-stadion oldalnézetből...
És adva van az észak-koreai vezetés azon igénye, hogy ország-világ előtt demonstrálja, hogy Észak-Korea milyen nagyszerű hely. Hogy lehetne ezt a hatalmas stadiont megtölteni, egyszersmind felhasználni az ott lévő tömeget az ország nagyságának bemutatására?
...és felülről, ahonnan még inkább kirajzolódik az a bizonyos magnóliaszirom.
Rendezzünk hatalmas tömegjátékokat, két hónapon keresztül, heti hat estén át, hogy az egész világ lássa, hogy a koreai emberek milyen jók a tömeg-koreográfiában! - gondolhatták az északi vezetők, amikor megszületett az Arirang-tömegjátékok gondolata a fejükben.
Maga az Arirang egy koreai népdal (Korea nem hivatalos himnusza), amelynek ezernyi feldolgozása létezik. Ez lett az elnevezése a gyakran százezernél is több embert megmozgató gimnasztikai bemutatókat, valamint a hatalmas élőképeket - amelyeket a lelátókon tartózkodó nézők által a magasba emelt színes táblák segítségével alkotnak meg - felvonultató észak-koreai tömegjátékoknak is.
A játékokon elsősorban az országot irányító Párt, valamint a nemzetet védő Hadsereg nagyságát éltetik, de természetesen az Észak-Koreát vezető Kim-dinasztia (jelenleg a legkisebb Kim, Dzsongun van hatalmon) nagyságát, csodálatosságát és dicsőségét is ki szokták hangsúlyozni.
Kim Ir Szen, Észak-Korea megalapítójának és örökös elnökének századik születésnapjára emlékezik ily módon az ünneplő tömeg. Az országban a Nagy Vezető születésének éve a 0. év, így ott most - hivatalosan - nem 2018-at, hanem 106-ot írnak.
A tömegjátékok (többnyire fiatal) résztvevőit már ötéves koruktól kiválasztják és elkezdik felkészíteni a nagyszerű feladatra, hogy aztán ott tündökölhessenek ezernyi társukkal együtt a pályán.
Persze hivatalosan soha nem fogják elismerni, de nagy valószínűséggel egyáltalán nem önkéntes alapon történik a kiválogatás és felkészítés - bár az észak-koreai fővárosban eleve csak politikailag megbízható emberek élhetnek.
A hatalmas élőképeken a hadsereg nagysága előtt is tisztelegnek.
2007 óta a phenjani Arirang-fesztivál tartja (s valószínűleg még egy jó darabig fogja is tartani) a világrekordot a legtöbb embert megmozgató tömegjáték kategóriájában.
A kevés Észak-Koreába beengedett külföldi turista is tanúja lehet - jó pénzért (azaz kemény valutáért) persze - ennek a csodálatos látványnak, ha jó időben van a megfelelő helyen.
A FuraTermék Blog szerkesztősége természetesen még elvi szinten sem tud (és nem is kíván) azonosulni az észak-koreai rezsimmel, annak politikájával.
